A fertőzés azonban nem csak a vadállományba lopta be magát, hanem már felütötte fejét egy háztáji tenyészetben is. "Nem létezik hatásos gyógymód vagy oltás az afrikai sertéspestis ellen. Az összes fertőzés-gyanús állatot le kell ölni, a tetemeket meg kell semmisíteni a hatályos törvénykezések értelmében. Ám jó tudni, hogy azon sertéstartók, akiknek az állatai be vannak jegyezve az országos adatbázisba, kártérítésben részesülnek" -közölte a helyi DSVSA vezetője.
Az ASP nem csak a vaddisznókat érinti, ugyanúgy megfertőzheti a házisertéseket is, ha valamilyen formában elér hozzájuk a betegség. Épp ezért nem szabad őket ételmaradékkal (moslékkal) táplálni őket, de olyan szénával sem, melyet az említett területek valamelyikén kaszáltak. Jobb a disznókat teljesen zárt térben tartani, ezzel is megakadályozva, hogy bármilyen kapcsolatba lépjenek más fertőzött állattal. Mi több, A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek akár a szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén továbbvihetik a betegség kórokozóját.
"A betegség heveny (akut) kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés. A vemhes kocák elvetélhetnek" -figyelmeztetnek a betegség tüneteire a magyar hatóságok, ugyanis a szomszédos országban is találtak már fertőzött vaddisznót.
Bár az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, azonban jelentős károkat tud okozni a sertésállomány megtizedelése által. Épp ezért a Szatmár megyei DSVSA arra kéri a sertéstartókat, ha bármilyen tünetet vesznek észre az állaton, értesítsék az igazgatóságot a 800826787-es vagy a 0261–715956-es telefonszámon és mielőbb keressék fel az illetékes állatorvost.